Ajánlattételi határidők 2026-ban: minimumok eljárásfajtánként

Ellenőrizve: 2026. szeptember 10.

Az ajánlattételi határidő az az idő, amely az eljárást megindító hirdetmény feladása és az ajánlattételi határidő lejárta között telik el. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) az uniós eljárásrendben kötelező minimumokat állapít meg; a nemzeti eljárásrendben a határidők lényegesen rövidebbek lehetnek, de itt is elégségesnek kell lenniük az ajánlat elkészítéséhez. Az alábbi számokat a Kbt. hatályos szövegében ellenőriztük a megadott napon.

A minimális határidők 2026-ban

A határidők naptári napban értendők, és a hirdetmény feladásának napjától, meghívásos és tárgyalásos eljárásban az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számítanak, nem a megjelenés napjától.

Két pontosítás a rövidítésekhez:

• a hosszabb, 35 napos határidő azokra az esetekre vonatkozik, amikor az ajánlat nem vagy csak részben nyújtható be elektronikus úton. Mivel az eljárások az EKR-ben zajlanak, a gyakorlatban a nyílt eljárás minimuma 30 nap;
• az előzetes tájékoztatóhoz kötött rövidítés feltétele, hogy az előzetes tájékoztatót a hirdetmény feladását megelőzően legalább 35 nappal, de legfeljebb 12 hónapon belül adták fel, és az már tartalmazta az eljárást megindító hirdetmény adatait.

A gyorsított eljárás nem szabadon választható: kivételesen indokolt, sürgős esetben alkalmazható, és a sürgősség okát a felhívásban meg kell indokolni.

Közszolgáltatói ajánlatkérők

A közszolgáltatói szerződések megkötésére irányuló eljárások eltérő szabályait nem a Kbt., hanem külön kormányrendelet állapítja meg (Kbt. 21. § (4) bekezdés): a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet. A nyílt eljárás minimuma itt is 30 nap, a részvételi határidő 30 nap; a lényeges könnyítés a kétszakaszos eljárások második szakaszában van, ahol az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő és az alkalmasnak minősített jelentkezők megállapodásban is rögzíthetik, feltéve hogy mindenkinek azonos idő áll rendelkezésére. Megállapodás hiányában az ajánlatkérő állapítja meg, de nem lehet rövidebb tíz napnál.

A nemzeti eljárásrend: rövidebb, de ésszerű határidők

A nemzeti eljárásrendben a Kbt. az uniós szabályokhoz képest könnyítéseket enged, és a határidőket lényegesen rövidebbre lehet szabni. Ez nem jelent korlátlan szabadságot. A Kbt. 114. § (4) bekezdése szerint nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárásban az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb árubeszerzésnél és szolgáltatásmegrendelésnél tíz, építési beruházásnál tizenöt napnál, a többszakaszos eljárások részvételi szakaszában pedig annyi időt kell adni, amely alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni. Ezen felül az ajánlatkérőnek a beszerzés összetettségét és az ajánlat elkészítéséhez szükséges időt is figyelembe kell vennie.

A gyakorlatban a nemzeti eljárásokban két-három hetes ajánlattételi határidők a jellemzők, egyszerű árubeszerzésnél ennél rövidebbek is. Két következmény adódik ebből egy ajánlattevő számára:

• nemzeti eljárásrendben napi figyelés kell, mert egy eljárás két héttel a megjelenése után lezárulhat;
• a késve benyújtott ajánlat érvénytelen, vizsgálat nélkül, függetlenül attól, milyen eljárásfajtáról van szó és mennyivel csúszott. Az EKR rendszerideje a mérvadó, és nincs méltányosság néhány perc késésre sem.

A módosító hirdetmény hatása

A módosító hirdetmény az eredeti felhívás után közzétett változtatás. A Kbt. előírja, hogy ha az ajánlatkérő a felhívást vagy a közbeszerzési dokumentumokat módosítja, a határidőt a módosítás jelentőségével arányosan meg kell hosszabbítania. Ugyanez érvényes akkor, ha az időben kért kiegészítő tájékoztatást nem tudja ésszerű időben megadni.

A meghosszabbítás mértékét az ajánlatkérő határozza meg, a Kbt. nem ad rá naptári számot. Egy olyan módosítás, amely a műszaki leírást, az ártáblázatot vagy az értékelési szempontokat érinti, a határidő meghosszabbítása nélkül klasszikus jogorvoslati ok. Az ajánlattevőnek tehát minden módosító hirdetményt és minden EKR-üzenetet el kell olvasnia: az új határidő ott szerepel, az eredeti pedig továbbra is látszik az első hirdetményben.

Hogyan kell számolni a határidőt

• A kiindulópont a hirdetmény feladásának napja, amely magában a hirdetményben szerepel. A tényleges megjelenés a Közbeszerzési Értesítőben vagy a TED-en néhány nappal később következhet be, és ennyivel kevesebb idő marad valójában.
• A határidő naptári napokban értendő, a hétvégéket és a munkaszüneti napokat is beleszámítva. A Kbt. 48. §-a szerint a kezdőnap nem számít bele, a hirdetményben megjelölt határidő a feladást követő napon indul, és ha egy törvényi határidő utolsó napja nem munkanapra esik, az a következő munkanapon jár le.
• Az óra is számít. Az ajánlatkérők rendszerint délelőtti vagy kora délutáni időpontot adnak meg. Az EKR-be történő feltöltésnek be kell fejeződnie, nem elég elkezdeni.
• Az ajánlati kötöttség a határidő lejártától indul, és a felhívásban megadott ideig tart: eddig az árát nem változtathatja.

Összefoglalás

Ezek minimumok: az ajánlatkérő mindig adhat több időt, és összetett beszerzéseknél ezt meg is teszi. A Scoutee minden hirdetménynél kiírja az ajánlattételi határidőt, és jelzi az azt módosító hirdetményeket.

Források

• 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről, hatályos szöveg
• Közbeszerzési kisokos, eljárásfajták
• Közbeszerzési kisokos, ajánlatok bontása
• 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról
• Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR)
• Közbeszerzési Értesítő