Hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás
A hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az uniós értékhatár felett is tárgyalhat, meghatározott esetekben. Feltételek és menet.
Elsődleges piac: Magyarország
Frissítve: 2026. szeptember 5.
A hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás olyan uniós eljárásrendbe tartozó eljárás, amelyben az ajánlatkérő a kiválasztott ajánlattevőkkel az ajánlatokról tárgyal, mielőtt döntene a nyertesről. Ez különbözteti meg a nyílt és a meghívásos eljárástól, ahol tárgyalni tilos, és klasszikus ajánlatkérők csak a törvényben tételesen felsorolt esetekben alkalmazhatják.
Hogyan működik
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) szerint klasszikus ajánlatkérő (állam, önkormányzat, költségvetési szerv) akkor folyamodhat tárgyalásos eljáráshoz, ha az igénye a piacon azonnal elérhető megoldások átalakítása nélkül nem elégíthető ki, ha a beszerzés tervezést vagy innovatív megoldást igényel, ha a szerződés összetettsége, jogi vagy pénzügyi felépítése, illetve kockázatai miatt tárgyalásra van szükség, ha a műszaki leírás nem határozható meg kellő pontossággal, vagy ha egy korábbi nyílt vagy meghívásos eljárásban csak érvénytelen, illetve elfogadhatatlan ajánlatok érkeztek. A közszolgáltató ajánlatkérők számára a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás szabadon választható.
Az eljárás azokra a szerződésekre vonatkozik, amelyek elérik az uniós értékhatárokat: árubeszerzésre és szolgáltatásra 140 000 euró vagy 216 000 euró a beszerző típusától függően, közszolgáltatóknál 432 000 euró, építési beruházásnál 5 404 000 euró. A forintban kifejezett megfelelőket a Közbeszerzési Hatóság évente közzéteszi.
A lefolytatás a meghívásos eljáráséhoz hasonlít: hirdetmény, a jelentkezők alkalmasságának elbírálása (a létszám korlátozása esetén legalább három ajánlattevő), első ajánlatok benyújtása, majd egy vagy több tárgyalási forduló, adott esetben fordulónként szűkítve a kört. A minimumkövetelmények és az értékelési szempontok nem képezhetik tárgyalás tárgyát. A folyamat végén az ajánlattevők végleges ajánlatot adnak, amelyet az előre közölt szempontok szerint rangsorolnak.
Mit jelent ez egy vállalkozásnak
A tárgyalás megváltoztatja az ajánlat felépítésének logikáját. Az első ajánlatnak erősnek kell lennie, de mozgásteret kell hagynia: pontról pontra megvitatják majd, az árat, a határidőt, a műszaki feltételeket. Tudni kell előre, mely elemek kötöttek és melyek mozdíthatók, és dokumentálni kell a költségeket, hogy minden álláspont alátámasztható legyen.
Egy kkv számára ez arra is esély, hogy az ajánlatkérő elképzelésétől eltérő megoldást magyarázzon el, amire nyílt eljárásban nincs mód. A tárgyalási fordulókra ugyanolyan gondosan készüljön, mint a szakmai ajánlatra: az egyeztetésekről jegyzőkönyv készül, és az esélyegyenlőség miatt az ajánlatkérőnek mindenkinek azonos tájékoztatást kell adnia.
Találjon közbeszerzéseket vállalkozása számára
Példa
A Beregdombi Egyetemi Klinikai Központ a meglévő rendszereivel összekapcsolt logisztikai készletkezelő megoldást szeretne, nettó 600 millió forint becsült értékkel. A piacon egyetlen termék sem felel meg átalakítás nélkül: a klinika hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárást indít, négy jelentkezőt bocsát ajánlattételre, két fordulóban tárgyal, és egy harmincfős szoftvercégnek ítéli a szerződést, amely az architektúráján és az árán is igazítani tudott.
Gyakori kérdések
Ki dönti el, hogy tárgyalásos eljárás alkalmazható?
Az ajánlatkérő, saját felelősségére. Igazolnia kell tudni, hogy a törvényi esetek valamelyike fennáll, különben az eljárásfajta megválasztása jogorvoslat tárgya lehet.
Minden tárgyalható?
Nem. A közbeszerzési dokumentumokban rögzített minimumkövetelmények és az értékelési szempontok kötöttek. Az ár, a határidő és a műszaki feltételek változhatnak.
Mi a különbség a versenypárbeszédhez képest?
A versenypárbeszédben az ajánlatkérő először a lehetséges megoldásokról egyeztet, és csak ezután kéri az ajánlatokat. A tárgyalásos eljárásban már benyújtott ajánlatokról tárgyal.