Közbeszerzési eljárás
A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő előre közölt szempontok szerint választja ki a legkedvezőbb ajánlatot. Eljárásfajták és 2026-os értékhatárok.
Frissítve: 2026. szeptember 5.
A közbeszerzési eljárás az az eljárás, amelyben az ajánlatkérő a beérkezett ajánlatok közül előre közölt szempontok alapján kiválasztja a számára gazdaságilag legelőnyösebbet. A köznyelvben „tender" vagy „pályázat" néven is emlegetik minden olyan versenyeztetést, amelyet egy minisztérium, önkormányzat, kórház vagy állami cég indít.
Hogyan működik
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) két eljárásrendet különböztet meg. Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű beszerzésekre a törvény Második Része, az ez alatti, de a nemzeti értékhatárokat elérő beszerzésekre a Harmadik Része alkalmazandó (Kbt. 21. § (1) bekezdés, verified 2026-09-05). Az uniós értékhatárok 2026. január 1-jétől 2027. december 31-ig: 140 000 euró a központi kormányzati szervek árubeszerzésére és szolgáltatásmegrendelésére, 216 000 euró a helyi önkormányzatok és egyéb ajánlatkérők azonos tárgyú beszerzéseire, 5 404 000 euró építési beruházásra. A nemzeti értékhatárokat a mindenkori központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg, és a Közbeszerzési Hatóság minden év elején közzéteszi a honlapján.
A leggyakoribb két eljárásfajta a nyílt eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet, és a meghívásos eljárás, amelyben csak az első szakaszban kiválasztott jelentkezők. Mindkettőben az ajánlatkérő eljárást megindító felhívást tesz közzé, a közbeszerzési dokumentumokat az EKR-ben ingyenesen elérhetővé teszi, majd a határidőben beérkezett ajánlatokat súlyozott értékelési szempontok szerint rangsorolja. Tárgyalásra egyikben sincs mód: a benyújtott ajánlat végleges.
Az uniós értékhatár alatt az ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben jár el, ahol a szabályok rugalmasabbak, és a saját eljárási rendjét is kialakíthatja.
Mit jelent ez egy vállalkozásnak
Az ajánlattétel inkább módszer, mint méret kérdése. Először az eljárási dokumentációt olvassa el: az tartalmazza a határidőt, a benyújtandó iratokat és az értékelési szempontok súlyát. Ezután a szakmai ajánlatra fordítson gondot, amely gyakran annyit ér, mint az ár. Végül, mivel tárgyalás nem lesz, az árnak már a benyújtáskor pontosnak kell lennie. A hiányos vagy késve benyújtott ajánlat érvénytelen.
A beszerzések gyakran részekre bontottak: egy kisvállalkozás arra az egy részre is pályázhat, amely a szakmájához illik.
Példa
A Körösmenti Többcélú Kistérségi Társulás nyílt eljárást indít informatikai eszközök beszerzésére és karbantartására, négy évre, 105 millió forint becsült értékkel. Az összeg meghaladja a helyi ajánlatkérőkre irányadó 216 000 eurós uniós értékhatárt, ezért a felhívás a Közbeszerzési Értesítőben és az Európai Unió Hivatalos Lapjában is megjelenik. Egy tizenkét fős rendszerintegrátor a „karbantartás" részre tesz ajánlatot, és a rövidebb kiszállási határidővel nyer.
Gyakori kérdések
Lehet-e az árról tárgyalni?
Nyílt és meghívásos eljárásban nem. Az ajánlatkérő felvilágosítást kérhet, az ajánlat tartalmát azonban nem lehet módosítani. Tárgyalásra csak a tárgyalásos eljárásfajtákban van mód.
Kell-e minimális árbevétel az ajánlattételhez?
Az ajánlatkérő előírhat pénzügyi alkalmassági követelményt, de annak arányosnak kell lennie a szerződés tárgyával és értékével.
Hol találhatók a folyamatban lévő eljárások?
A Közbeszerzési Értesítőben, uniós eljárásoknál a TED-en, valamint az EKR nyilvános felületén. Egy piacfigyelő eszköz, például a Scoutee, egyesíti ezeket a forrásokat, és a tevékenységének megfelelő hirdetményekre figyelmeztet.