Részekre bontás és részajánlattétel
A részajánlattétel részekre osztja a közbeszerzést, hogy a kkv-k is ajánlatot tehessenek. Szabály, indokolás és a nyertes részek korlátozása.
Elsődleges piac: Magyarország
Frissítve: 2026. szeptember 5.
A részekre bontás azt jelenti, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzést több részre osztja, és minden részt külön értékel és ítél oda: tevékenységfajta, földrajzi terület vagy mennyiségi sáv szerint. Ez az az eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a kis- és középvállalkozások az igénynek arra a szeletére tegyenek ajánlatot, amely a szakmájukhoz illik.
Hogyan működik
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) szerint az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy a beszerzés tárgyának jellege és a szerződéshez kapcsolódó körülmények lehetővé teszik-e a részajánlattételt. Ha nem biztosítja, ennek indokát az eljárást megindító felhívásban meg kell adnia (Kbt. 61. § (4) bekezdés). Az indokolás megtámadható a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.
Ha a részajánlattétel lehetséges, a felhívásban elő kell írni, hogy mely elemekre lehet részajánlatot tenni vagy részvételre jelentkezni, és a becsült értéket, a tárgyat és a mennyiséget részenként is meg kell határozni (Kbt. 61. § (5) bekezdés). A gazdasági szereplő egy, több vagy minden részre tehet ajánlatot, az ajánlatkérő azonban korlátozhatja, hogy ugyanaz az ajánlattevő legfeljebb hány részben lehet nyertes – feltéve, hogy ezt a maximális számot és a döntés objektív szempontjait előre megjelölte (Kbt. 61. § (6) bekezdés).
Az eljárásrend meghatározásához az összes rész értékét össze kell adni: a teljes igény számít, nem az egyes részek külön-külön (Kbt. 19. § (3) bekezdés). Tilos a közbeszerzést úgy részekre bontani, hogy az a törvény szabályainak megkerülésére vezessen (Kbt. 19. § (2) bekezdés).
Mit jelent ez egy vállalkozásnak
A részajánlattétel a kkv-k legfontosabb belépője a nagy beszerzésekbe. Egy tizenöt szakági részre bontott építési beruházásban a villanyszerelő, a vízszerelő vagy a festő külön-külön ajánlatot tehet a saját részére, anélkül hogy közös ajánlattevői csoportot kellene alakítania, vagy egy fővállalkozó alvállalkozójává kellene válnia.
Olvassa el figyelmesen a részek listáját és a részenkénti feltételeket: az alkalmassági követelmények, az értékelési szempontok és néha a határidők is eltérhetnek. Ha több részre tesz ajánlatot, adjon be teljes dokumentációt részenként, hacsak a dokumentáció mást nem ír elő, és nézze meg, korlátozott-e az elnyerhető részek száma.
Találjon közbeszerzéseket vállalkozása számára
Példa
Sárrétpuszta Nagyközség Önkormányzata művelődési házat épít, a beruházás becsült értéke 1,4 milliárd forint, tizennégy részre bontva. A „külső nyílászárók" rész becsült értéke 95 millió forint. Egy kilenc fős családi asztalosüzem önállóan tesz ajánlatot erre a részre, a környező települések intézményi munkáira hivatkozva, és elnyeri. A teljes projektre soha nem tudott volna ajánlatot tenni.
Gyakori kérdések
Megtagadhatja-e az ajánlatkérő a részekre bontást?
Igen, de vizsgálnia kell a lehetőségét, és a mellőzés indokát a felhívásban meg kell adnia. Az indokolás hiánya vagy megalapozatlansága jogorvoslati eljárás alapja lehet.
Lehet-e minden részre ajánlatot tenni?
Igen, kivéve ha a felhívás korlátozza, hány részben lehet ugyanaz az ajánlattevő nyertes. Részenként külön ajánlatot kell benyújtani.
Külön hirdetményben jelennek meg a részek?
Nem. Egyetlen felhívás mutatja be az összes részt. Egy piacfigyelő eszköz, például a Scoutee, azokra a hirdetményekre is figyelmeztet, amelyeknek csak egy része esik a tevékenységi körébe.