Közös ajánlattétel
Közös ajánlattétellel több cég együtt indulhat egy közbeszerzésen. Képviselet, egyetemleges felelősség, belső megállapodás és a kkv-k szempontjai.
Frissítve: 2026. szeptember 5.
A közös ajánlattétel azt jelenti, hogy több gazdasági szereplő együtt nyújt be ajánlatot vagy részvételi jelentkezést egy közbeszerzési eljárásban, önálló cég alapítása nélkül. Mindegyik tag közvetlenül szerződéses viszonyba kerül az ajánlatkérővel, és maguk közül kijelölnek egy képviselőt.
Hogyan működik
A Kbt. 35. §-a szerint több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot, és a közös ajánlattevők kötelesek maguk közül képviselőt megjelölni, akinek a meghatalmazását az ajánlathoz csatolni kell (verified 2026-09-05). A meghatalmazásnak ki kell terjednie az EKR-ben elektronikusan megtett nyilatkozatokra is. Az ajánlatkérő minden értesítést, hiánypótlási és indokoláskérési felhívást a képviselőnek küld meg.
A magyar szabály egyértelmű a felelősségben: a Kbt. 35. § (6) bekezdése alapján a közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek. A francia jogból ismert „részekre osztott”, csak a saját munkarészért felelő konstrukció itt nem választható, a belső munkamegosztást és elszámolást a tagok egymás közötti megállapodása rendezi.
Az ajánlatkérő a részvételt nem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához, de a szerződés teljesítése érdekében, ha az indokolt, megkövetelheti a nyertesektől projekttársaság létrehozását; ezt az elvárást a felhívásban egyértelműen rögzítenie kell. Minden tag saját EEKD-t vagy nemzeti eljárásrendben saját nyilatkozatot nyújt be, az alkalmasságot pedig együttesen kell teljesíteni.
Mit jelent ez egy vállalkozásnak
A közös ajánlattétel a kkv-k egyik legjobb belépője a közbeszerzésbe. Így lehet elindulni olyan szerződésre, amely egyetlen cég számára túl nagy vagy túl sokrétű: villanyszerelő és épületgépész egy gépészeti részajánlatra, tervezőiroda és kivitelező egy összetett feladatra, két kertészeti cég egy nagyobb terület lefedésére.
Mivel a felelősség egyetemleges, a partnerválasztás kockázatkezelési kérdés. Kössenek írásbeli konzorciumi megállapodást, amely rendezi a feladat- és bevételmegosztást, a képviselő jogköreit, a késedelem és a hibás teljesítés következményeit, valamint a vitarendezést.
Ellenőrizze a partnerek rendezettségét is: ha bármelyik taggal szemben kizáró ok áll fenn, az egész ajánlat érvénytelenné válik. Mérlegelje azt is, hogy alvállalkozói szerep vagy részajánlattétel nem szolgálja-e jobban a céljait.
Példa
Egy vármegyei önkormányzat egy részben, két évre, 700 millió forint becsült értékkel ír ki útfelújítási munkákat. Két közepes méretű útépítő cég, amelyek külön-külön nem bírnák a volument, közösen tesz ajánlatot: az egyik a földmunkát és a pályaszerkezetet viszi, a másik a szegélyeket, a közműkiváltást és a forgalomtechnikát. A közös ajánlat két nagy csoportot előzve nyer.
Gyakori kérdések
Mi a különbség a közös ajánlattétel és az alvállalkozás között?
A közös ajánlattevő az ajánlatkérő szerződéses partnere. Az alvállalkozó csak a nyertessel áll szerződéses kapcsolatban.
Kell-e céget alapítani a közös ajánlattételhez?
Nem. A részvétel nem köthető gazdálkodó szervezet alapításához, de a nyertesektől a teljesítés érdekében megkövetelhető, ha ezt a felhívás előírta.
Mindenki felel a teljes szerződésért?
Igen. A közös ajánlattevők egyetemlegesen felelnek az ajánlatkérő felé, ezért a belső megállapodás különösen fontos.