Közbeszerzési szerződés
A közbeszerzési szerződés visszterhes szerződés ajánlatkérő és vállalkozás között áru, szolgáltatás vagy építési beruházás tárgyában. Értékhatárok 2026-ban.
Frissítve: 2026. szeptember 5.
A közbeszerzési szerződés az a visszterhes szerződés, amelyet egy ajánlatkérő (állami szerv, önkormányzat, kórház, egyetem, állami tulajdonú társaság vagy meghatározott feltételekkel más szervezet) köt egy vagy több gazdasági szereplővel áru beszerzésére, szolgáltatás megrendelésére vagy építési beruházás megvalósítására. Ez a közpénzből történő beszerzés leggyakoribb szerződése.
Hogyan működik
A szabályokat a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) tartalmazza. A 2. § alapelvei minden értékhatáron érvényesek: a verseny tisztasága, átláthatósága és nyilvánossága, az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód, az arányosság, a jóhiszeműség, valamint a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elve (verified 2026-09-05). Az ajánlatkérő tehát nem választ szabadon szállítót: meghatározza az igényét, a legtöbb esetben közzéteszi, és előre közölt szempontok szerint értékeli az ajánlatokat.
Az eljárás rendjét a beszerzés teljes becsült értéke dönti el, a részekre bontás tilalmának figyelembevételével. 2026-ban a klasszikus ajánlatkérőkre irányadó nemzeti értékhatár árubeszerzésnél és szolgáltatásnál 20 millió forint, építési beruházásnál 60 millió forint. Ez alatt nincs közbeszerzési kötelezettség, felette a nemzeti eljárásrend szabályai érvényesek, az uniós értékhatártól (140 000 euró a központi kormányzati szerveknél, 216 000 euró egyéb ajánlatkérőknél, 5 404 000 euró építési beruházásnál) pedig az uniós eljárásrend. A részletek az értékhatárokról szóló oldalon szerepelnek.
A közbeszerzési szerződés különbözik a koncessziótól, ahol a vállalkozás bevétele a hasznosításból származik és ő viseli a működési kockázatot, valamint a támogatástól, amely nem szolgáltatás ellenértéke.
Mit jelent ez egy vállalkozásnak
A közszféra fizetőképes megrendelő, amely szinte mindent vásárol: takarítást, szoftvert, építési munkát, képzést, tanácsadást. Kkv-ként nincs szükség külön engedélyre, csak arra, hogy ne álljon fenn kizáró ok, például lejárt adótartozás vagy jogerős kizárás.
A gyakorlatban a legkönnyebb belépő a saját szakterületéhez és földrajzi működési területéhez közeli, nemzeti eljárásrendű eljárás vagy egy nagyobb eljárás önálló részajánlati köre. Állítson össze egyszer egy újrahasznosítható adminisztratív csomagot (cégadatok, adóigazolás, felelősségbiztosítás, referenciák, szakemberek), regisztráljon az EKR-ben, és építsen ki rendszeres piacfigyelést.
Példa
Egy húszezer fős város három évre keres vállalkozót az iskolái zöldfelületeinek fenntartására, 90 millió forint becsült értékkel. Az összeg a 20 milliós nemzeti értékhatár felett, de az uniós értékhatár alatt van, ezért a város nemzeti eljárásrendben, a Közbeszerzési Értesítőben közzétett felhívással indít eljárást, és egy nyolcfős helyi kertészeti vállalkozást hirdet ki nyertesnek.
Gyakori kérdések
Egyéni vállalkozó is nyerhet közbeszerzést?
Igen. Bármely gazdasági szereplő ajánlatot tehet, jogi formától függetlenül, ha megfelel a feltételeknek.
Kik az ajánlatkérők?
Az ajánlatkérők köre a Kbt.-ben meghatározott: állami és önkormányzati szervek, közintézmények, továbbá a víz-, energia- és közlekedési ágazatban működő közszolgáltatók.
Minden beszerzést hirdetnek?
Nem. A nemzeti értékhatár alatt nincs közbeszerzési eljárás, ilyenkor az ajánlatkérő saját szabályzata szerint, jellemzően több árajánlat bekérésével szerződik.