Ajánlatkérő és közszolgáltató ajánlatkérő
Az ajánlatkérő és a közszolgáltató ajánlatkérő a közbeszerzés két beszerzői kategóriája. Kik tartoznak ide, milyen szabályok és értékhatárok vonatkoznak rájuk.
Frissítve: 2026. szeptember 5.
Az ajánlatkérő és a közszolgáltató ajánlatkérő a közbeszerzési szabályok hatálya alá tartozó beszerzők két kategóriája. Az ajánlatkérő az a közjogi vagy magánjogi szervezet, amely közérdekű feladat ellátása céljából szerez be; a közszolgáltató ajánlatkérő olyan beszerző, amely hálózatos közszolgáltatást lát el, például víz-, energia-, közlekedési vagy postai ágazatban.
Hogyan működik
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) (verified 2026-09-05) szerint ajánlatkérő az állam és a központi költségvetési szervek, a helyi és a nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik, a vármegyei önkormányzatok, a kórházak, az egyetemek, de olyan magánjogi szervezetek is, amelyeket közérdekű feladat ellátására hoztak létre, és amelyeket többségében közpénzből finanszíroznak vagy közjogi szervezetek irányítanak: önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, közfeladatot ellátó alapítványok, egyes egyesületek.
Közszolgáltató ajánlatkérő az, aki a törvényben felsorolt közszolgáltatói tevékenységet végzi: ivóvíz termelése vagy elosztása, villamos energia, gáz, hő előállítása és szolgáltatása, közösségi közlekedés, kikötők, repülőterek üzemeltetése, postai szolgáltatás. Ide tartoznak az állami és önkormányzati tulajdonú közműszolgáltatók és azok a szervezetek is, amelyek különleges vagy kizárólagos jog alapján működnek. Ugyanaz a szervezet, például egy önkormányzati vízmű, lehet klasszikus ajánlatkérő az általános beszerzéseiben, és közszolgáltató ajánlatkérő a hálózati tevékenységéhez kapcsolódó beszerzéseiben.
A megkülönböztetésnek gyakorlati jelentősége van, mert a szabályok eltérnek. A közszolgáltató ajánlatkérőkre magasabb uniós értékhatárok vonatkoznak (árubeszerzésre és szolgáltatásra 432 000 euró 2026-ban, szemben a 140 000, illetve 216 000 euróval), és nagyobb az eljárási szabadságuk, például szabadabban választhatnak tárgyalásos eljárást.
Mit jelent ez egy vállalkozásnak
Az ajánlatkérő besorolásának ismerete segít előre látni az eljárás fajtáját és a formai szigorúságát. Egy 100 millió forintos szolgáltatási szerződés egy önkormányzatnál más eljárásrendbe eshet, mint ugyanaz a szolgáltatás egy közlekedési közszolgáltatónál, ahol a tárgyalás is könnyebben elérhető.
Ne szűkítse a keresést az önkormányzatokra. A közszolgáltatók, az állami vagyonkezelők, az önkormányzati tulajdonú társaságok és a szociális bérlakásokat kezelő szervezetek jelentős beszerzők, amelyeket a kkv-k néha kevésbé keresnek meg. Hirdetményeik ugyanazokon a felületeken jelennek meg: a Közbeszerzési Értesítőben és a TED-en.
Végül érdemes tudni, hogy egyes magánjogi szervezetek, például támogatott alapítványok vagy koncessziós társaságok, a nevükből nem látható módon is a közbeszerzési szabályok hatálya alá tartozhatnak.
Példa
A Nyugat-Bakonyaljai Közlekedési Zrt. mint közszolgáltató ajánlatkérő buszmosatási szerződést hirdet meg, nettó 150 millió forint értékben, négy évre. Az összeg elmarad a közszolgáltatókra vonatkozó 432 000 eurós uniós értékhatártól, ezért a társaság nemzeti eljárásrendben, tárgyalásos formában jár el. Ha ugyanezt a szolgáltatást maga a városi önkormányzat rendelné meg, klasszikus ajánlatkérőként a 216 000 eurós értékhatárhoz kellene mérnie a becsült értéket.
Gyakori kérdések
Lehet egy magáncég ajánlatkérő?
Igen, ha közérdekű feladat ellátására hozták létre, és többségében közpénzből finanszírozzák vagy közjogi szervezet irányítja.
Mi a gyakorlati különbség egy ajánlattevő szemszögéből?
A közszolgáltatók magasabb értékhatárokkal és rugalmasabb eljárásokkal dolgoznak. Az alkalmasság igazolása, az ajánlat benyújtása és a jogorvoslat szabályai lényegében azonosak.
Tartozhat ugyanaz a szervezet mindkét kategóriába?
Igen, a beszerzés tárgyától függően. Számos közműszolgáltató és önkormányzati társaság van ilyen helyzetben.