Tárgyalás
A tárgyalás a közbeszerzésben lehetővé teszi az ajánlatok javítását az ajánlatkérővel folytatott egyeztetés során. Mely eljárásokban él, milyen szabályokkal.
Frissítve: 2026. szeptember 5.
A tárgyalás a közbeszerzési eljárásnak az a szakasza, amelyben az ajánlatkérő egy vagy több ajánlattevővel egyeztet az ajánlat módosítása érdekében: ár, határidő, műszaki tartalom, teljesítési feltételek. Csak akkor van rá mód, ha az eljárásfajta megengedi, és az ajánlatkérő ezt a felhívásban előre közölte.
Hogyan működik
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) (verified 2026-09-05) élesen elválasztja a tárgyalás nélküli és a tárgyalásos eljárásokat. A nyílt és a meghívásos eljárásban tárgyalni tilos: az ajánlatkérő legfeljebb felvilágosítást kérhet, illetve hiánypótlásra hívhat fel, de az ajánlat tartalma nem változhat. A nemzeti eljárásrendben az ajánlatkérő szabadon dönthet úgy, hogy tárgyalásos formát választ, ha ezt a felhívásban és az útmutatóban előre rögzíti; fenntarthatja azt is, hogy az első ajánlatok alapján, tárgyalás nélkül dönt. A hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárásban és a versenypárbeszédben a tárgyalás az eljárás lényege.
A tárgyalás az ajánlat bármely elemére kiterjedhet, de nem érintheti a közbeszerzés tárgyát meghatározó minimumkövetelményeket és az értékelési szempontokat. Az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget: azonos tájékoztatás minden tárgyalásra bocsátott ajánlattevőnek, azonos határidő a végleges ajánlatra, és az egyes ajánlatok üzleti titkainak védelme. Több fordulóban is tárgyalhat, fordulónként szűkítve a kört, ha ezt előre közölte.
Az egyeztetések végén minden ajánlattevő végleges ajánlatot ad, amelyet az előre közölt szempontok szerint értékelnek.
Mit jelent ez egy vállalkozásnak
A tárgyalás esély egy kkv számára: alkalom arra, hogy elmagyarázza az ajánlatát, tisztázzon egy félreértést, igazítson az áron vagy a tartalmon. Készüljön rá úgy, mint egy üzleti tárgyalásra: ismerje a saját fedezetét, tudja előre, mi az, amiből enged, és mi az, ami nem mozdítható, és legyenek alternatívái.
Vegye komolyan az ajánlatkérő írásbeli felhívását és a tárgyalási jegyzőkönyvet, és a kért formában válaszoljon. A tárgyalás nem feltétlenül árcsökkentést jelent: szólhat a határidőről, a mennyiségről vagy az opciókról is. Maradjon következetes az eredeti ajánlatához, mert a hirtelen, indokolatlan árcsökkenés aránytalanul alacsony ár gyanúját keltheti.
Végül ne számítson arra, hogy a tárgyalás helyrehoz egy elnagyolt első ajánlatot: az ajánlatkérők gyakran csak a legjobb ajánlatokkal tárgyalnak, és sokan tárgyalás nélkül döntenek.
Példa
Marosszeg Város Önkormányzata nemzeti eljárásrendben újíttatja meg a honlapját, nettó 30 millió forint becsült értékkel, és a felhívásban fenntartja a tárgyalás lehetőségét a három legjobb ajánlattevővel. Egy helyi webfejlesztő ügynökség másodikként jut tárgyalásra. Az ajánlatkérő rövidebb átadási határidőt és további oktatást szeretne. Az ügynökség sűrűbb ütemtervet ajánl, egy oktatási nappal kiegészíti a szolgáltatást, és tartja az árát. Végleges ajánlata az első helyre kerül.
Gyakori kérdések
Kötelező tárgyalni a nemzeti eljárásrendben?
Nem. Az ajánlatkérő dönti el, hogy előírja-e, és fenntarthatja a jogot, hogy az első ajánlatok alapján bíráljon. Olvassa el figyelmesen a felhívást.
Lehet tárgyalni nyílt eljárásban?
Nem. Ott csak felvilágosításkérésre és hiánypótlásra van mód, az ajánlat tartalmának megváltoztatása nélkül.
Minden ajánlattevővel tárgyalnia kell az ajánlatkérőnek?
A tárgyalást a legjobb ajánlatokra korlátozhatja, ha ezt előre közölte. A tárgyalásra bocsátott ajánlattevőket ezután azonos bánásmódban kell részesítenie.