Értékelési szempontok és súlyszámok
Az értékelési szempontok és súlyszámok döntik el, hogyan rangsorolja az ajánlatkérő az ajánlatokat: ár, minőség, fenntarthatóság. Így használja ki őket.
Elsődleges piac: Magyarország
Frissítve: 2026. szeptember 5.
Az értékelési szempontok azok a tényezők, amelyek alapján az ajánlatkérő összeveti az ajánlatokat, és kiválasztja a számára gazdaságilag legelőnyösebbet. A súlyszám az egyes szempontokhoz rendelt súly, amely megmutatja, mekkora befolyása van az adott szempontnak a végső sorrendre.
Hogyan működik
A Kbt. 76. §-a szerint az értékelési szempontokat az eljárást megindító felhívásban kell meghatározni. Három szempontrendszer alkalmazható: a legalacsonyabb ár, a legalacsonyabb költség (életciklusköltség-számítással) vagy a legjobb ár-érték arány, amelyben az ár mellett minőségi, környezetvédelmi és szociális szempontok is szerepelnek.
Uniós és nemzeti eljárásrendben egyaránt a fő szabály a legalacsonyabb költség vagy a legjobb ár-érték arány használata. Az ajánlatkérő csak akkor választhatja egyedüli szempontként a legalacsonyabb árat, ha az igényeit egy konkrétan meghatározott minőségi és műszaki követelménynek megfelelő áru vagy szolgáltatás kielégíti. Tervezési, mérnöki és építészeti szolgáltatások, valamint építési beruházások esetében az ár egyedüli szempontként tilos.
A szempontoknak a szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk, nem adhatnak önkényes döntési lehetőséget, és ugyanaz az ajánlati elem nem értékelhető többször. Az alkalmasság (a teljesítéshez szükséges minimum) nem értékelhető szempontként, de a teljesítésbe bevont szakemberek tapasztalata igen, ha az elvárt minimumtól egyértelműen elkülönítve szerepel.
Az ajánlatkérő az értékelés módszerét is közli: minden ajánlat szempontonként pontot kap, amelyet a súlyszámmal szorozva összegeznek. A legmagasabb összpontszámot elérő ajánlat nyer, a részletes pontszámok pedig az írásbeli összegezésből megismerhetők.
Mit jelent ez egy vállalkozásnak
A súlyszámok megmutatják, hova érdemes energiát fektetni. A 70 százalékos ársúly szoros kalkulációt kíván; a 60 százalékos minőségi súly alapos szakmai ajánlatot. Egy 10 százalékos környezetvédelmi szempont két közeli ajánlat között dönthet.
Olvassa el a részszempontokat, és ugyanabban a sorrendben építse fel a válaszát. Minden állítást támasszon alá, mert az értékelő bizonyítékot keres. Az árnál nézze meg az alkalmazott képletet – jellemzően a legkedvezőbb ajánlathoz arányosít –, mert ebből látszik, hány pontba kerül egy-egy százalék eltérés.
Az eredmény után kérje ki a részletes pontszámokat. Ez a legjobb visszajelzés a következő ajánlatához.
Találjon közbeszerzéseket vállalkozása számára
Példa
Egy városi szociális intézmény három évre, 90 millió forint becsült értékkel szerződik szociális étkeztetésre. Az értékelési szempontok: ár 50 százalék, az étrend minősége és a szervezés 30 százalék, környezetvédelmi vállalások 20 százalék (csomagolás, járműpark). Egy helyi kkv 6 százalékkal drágább a legolcsóbbnál, de a közeli főzőkonyha és az elektromos kiszállítás miatt a minőségi szempontokon toronymagasan vezet, és összesítve első lesz.
Gyakori kérdések
Mindig az ár a legfontosabb szempont?
Nem. Az árnak vagy költségnek szerepelnie kell, de a súlya változó, szellemi szolgáltatásoknál jellemzően kisebb, mint a minőségi szempontoké.
Módosíthatja az ajánlatkérő a szempontokat az eljárás közben?
Csak az ajánlattételi határidő lejárta előtt, módosító hirdetménnyel és megfelelő új határidővel. Az ajánlatok bontása után nem.
Megtámadható a pontozás?
Igen. Először előzetes vitarendezést kezdeményezhet az ajánlatkérőnél, majd jogorvoslati kérelemmel fordulhat a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, ha az értékelés eltért a közzétett módszertől vagy nem közölt szempontot alkalmaztak.