Nemzeti eljárásrend (uniós értékhatár alatti közbeszerzés)
A nemzeti eljárásrend az uniós értékhatár alatti közbeszerzések rugalmasabb rendje. Értékhatárok 2026-ban, hirdetmény, határidők és tanácsok kkv-knak.
Elsődleges piac: Magyarország
Frissítve: 2026. szeptember 10.
A nemzeti eljárásrend az uniós értékhatár alatti közbeszerzések rendje, amelyben az ajánlatkérő a törvényi keretek között rugalmasabban alakíthatja az eljárás szabályait. Magyarországon ez a leggyakoribb eljárási forma, és a kkv-k természetes belépője a közbeszerzési piacra.
Hogyan működik
A Közbeszerzési Hatóság elnökének tájékoztatója szerint 2026. január 1-jétől a klasszikus ajánlatkérőkre irányadó nemzeti értékhatár árubeszerzésnél és szolgáltatásnál 20 millió forint, építési beruházásnál 60 millió forint; közszolgáltatóknál 50, illetve 100 millió forint. Ezek alatt nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, az ajánlatkérő a saját beszerzési szabályzata szerint, jellemzően több árajánlat bekérésével szerződik. Az uniós értékhatár felett (140 000, 216 000 vagy 5 404 000 euró) az uniós eljárásrend szabályai lépnek életbe.
A két értékhatár között a Kbt. XVII. fejezete (110–117. §) irányadó. A 112. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő választhat: vagy a 117. § alapján szabadon kialakított, de hirdetménnyel közzétett eljárást folytat le, vagy a törvény uniós rezsimre írt szabályait alkalmazza a nemzeti eltérésekkel. A hirdetmény a Közbeszerzési Értesítőben jelenik meg, az eljárás pedig az EKR-ben zajlik.
A határidők rövidebbek: a Kbt. 114. § (4) bekezdése szerint az ajánlattételi határidő árubeszerzésnél és szolgáltatásnál legalább tíz nap, építési beruházásnál legalább tizenöt nap. Építési beruházásnál, ha a becsült érték nem éri el a 300 millió forintot és a beszerzés nem uniós forrásból valósul meg, a Kbt. 115. §-a szerinti egyszerűbb eljárás is választható: ilyenkor az ajánlatkérő legalább öt gazdasági szereplőnek küld közvetlenül ajánlattételi felhívást, és alkalmassági követelményt nem írhat elő. Tárgyalásra akkor van mód, ha az eljárás szabályai ezt lehetővé teszik.
Mit jelent ez egy vállalkozásnak
A nemzeti eljárásrend kevésbé formális, de nem kevésbé komoly. A dokumentáció rövidebb, a határidők szűkösebbek, és az ajánlatkérőnek több mozgástere van arra, hogy a jól illeszkedő, gyorsan reagáló helyi vállalkozást díjazza.
Kkv-ként a stratégia a gyors és hiánytalan ajánlat, reális árral már az első körben, és felkészülés az esetleges tárgyalásra. A nemzeti értékhatár alatti beszerzések ráadásul nem jelennek meg hirdetményben: ezekhez az ajánlatkérőkkel való közvetlen kapcsolattartás és a szállítói listákra való felkerülés vezet.
Találjon közbeszerzéseket vállalkozása számára
Példa
Egy háromezer fős község megújítja a hivatal weboldalát, 12 millió forintos becsült értékkel. Az összeg elmarad a 20 milliós nemzeti értékhatártól, ezért nincs közbeszerzési eljárás: a hivatal három webstúdiótól kér ajánlatot, és egy négyfős, megyeszékhelyi ügynökséget bíz meg. Egy évvel később ugyanez a község 75 millió forintos becsült értékű járdafelújításra ír ki nemzeti eljárásrendű eljárást, hirdetménnyel: ez az összeg meghaladja az építési beruházásra irányadó 60 milliós nemzeti értékhatárt.
Gyakori kérdések
Lehet tárgyalni nemzeti eljárásrendben?
Igen, ha az ajánlatkérő az eljárás szabályai között ezt előírja. Nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni.
Mennyi idő van az ajánlat elkészítésére?
Legalább tíz nap árubeszerzésnél és szolgáltatásnál, legalább tizenöt nap építési beruházásnál. A gyakorlatban gyakran ennél valamivel több.
Megjelenik a nemzeti eljárásrendű eljárás a TED-en?
Nem. Az uniós közzététel az uniós értékhatártól kötelező, ahol az eljárás is uniós rezsimbe kerül.