Részletes ártáblázat és egységárak
A részletes ártáblázat az egységárakat rögzíti a mennyiség szerint elszámolt szerződésekben. Szerepe, viszonya a költségvetéshez, kitöltési tanácsok.
Elsődleges piac: Magyarország
Frissítve: 2026. szeptember 5.
A részletes ártáblázat az az irat, amelyben az ajánlattevő az egyes elemi teljesítések egységárát adja meg: a festés négyzetméterét, a kiszállás óradíját, a szállított termék darabárát. A szerződés megkötése után ezek az árak válnak szerződéses árakká, és ezek alapján számolják el a ténylegesen megrendelt mennyiséget.
Hogyan működik
A részletes ártáblázat, illetve az árazatlan költségvetés a törvény szerint is a közbeszerzési dokumentumok része: a Kbt. kifejezetten nevesíti őket azon iratok között, amelyeket az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyának leírása érdekében hoz létre (Kbt. 3. § 21. pont). Az ajánlatkérő üres táblázatként bocsátja rendelkezésre, tételenként egy sorral, gyakran kötött mennyiségi egységgel. Az ajánlattevő a nettó egységárakat tölti ki; sort nem törölhet és nem adhat hozzá, hacsak a dokumentáció ezt nem engedi.
Az ártáblázatot azoknál a szerződéseknél alkalmazzák, ahol a mennyiség előre nem ismert: jellemzően a keretmegállapodásoknál és a közvetlen megrendeléssel teljesített szerződéseknél. A nyertes ajánlattevőt a ténylegesen lehívott mennyiség és a táblázat egységárainak szorzata alapján fizetik. Az összehasonlíthatóság érdekében az ajánlatkérő gyakran fiktív, becsült mennyiségeket rendel a tételekhez, és az így kapott összeget értékeli.
Az egységárak teljes körűek: magukban foglalják a rezsit, az általános költségeket, a hasznot és a teljesítés minden körülményét. Fixek vagy változtathatók lehetnek, a szerződéses feltételek szerint.
Mit jelent ez egy vállalkozásnak
Az ártáblázat a pontosság próbája. Minden egységárnak fedeznie kell a tényleges költségeit, mert a szerződés teljes időtartama alatt ezen az alapon fizetik ki, bármekkora is lesz a lehívott mennyiség. Egy alábecsült ár egy gyakran rendelt soron a megnyert szerződést veszteségessé teheti.
Nézze meg, mely sorok súlyozottak az értékelésben. Óvakodjon viszont attól a stratégiától, hogy az értékelt sorokat mélyre viszi, a többit pedig felhúzza: ez felismerhető, és aránytalanul alacsony árként az ajánlat érvénytelenségéhez vezethet, hiszen az ajánlatkérő köteles írásban indokolást kérni, és köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha az indokolás nem támasztja alá a teljesíthetőséget (Kbt. 72. § (1) és (3) bekezdés).
Ellenőrizze a mennyiségi egységeket, a kért kerekítést és azt, hogy minden sort ki kell-e tölteni. Az üres sor érvénytelenséget okozhat. Több évre szóló szerződésnél számoljon az árváltozás kezelésével.
Találjon közbeszerzéseket vállalkozása számára
Példa
Egy térségi vízmű keretmegállapodást köt vezetékjavítási munkákra, négy évre, 400 millió forint maximális mennyiséggel. A részletes ártáblázat nyolcvan sorból áll: árokásás folyóméterben, csövek átmérő szerinti beszerzése és beépítése, útburkolat helyreállítása négyzetméterben. Egy mélyépítő vállalkozás minden sort a saját önköltségéből számol ki, és a szerződés alatt a ténylegesen lehívott mennyiségek szerint kap fizetést.
Gyakori kérdések
Mi a különbség az ártáblázat és az árazott költségvetés között?
A részletes ártáblázat a mennyiség szerint elszámolt szerződéseké, ahol a mennyiség változó. Az árazott költségvetés az átalánydíjas szerződéseké, ahol az ár a tényleges mennyiségtől függetlenül rögzített.
Hagyható-e nulla egy sorban?
Kockázatos. A nulla ár aránytalanul alacsonynak minősülhet vagy érvénytelenné teheti az ajánlatot. Ha a teljesítés valóban egy másik sor ára tartalmazza, ezt egyértelműen jelezni kell, ha a dokumentáció megengedi.
Tárgyalhatók az egységárak?
Csak akkor, ha az eljárásfajta tárgyalást tesz lehetővé. A szerződés megkötése után az árak csak a kikötött árváltozási mechanizmus szerint mozdulnak.