Árváltozás és indexálás a szerződésben
Fix ár vagy indexált ár: a közbeszerzési szerződés árát csak a szerződésben rögzített szabály szerint lehet változtatni. Klauzulák, indexek és a kkv-kockázatok.
Elsődleges piac: Magyarország
Frissítve: 2026. szeptember 5.
A közbeszerzési szerződés ára vagy fix, vagy a szerződésben előre rögzített szabály szerint változik. Magyarországon nincs olyan általános, jogszabályi automatizmus, amely minden szerződés árát a költségek alakulásához igazítaná: az áreltérítés lehetősége attól függ, hogy az ajánlatkérő beépített-e a szerződésbe árváltozási vagy indexálási klauzulát, és hogy a szerződés módosítható-e.
Hogyan működik
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) szigorúan korlátozza a megkötött szerződés módosítását, hogy a verseny eredménye utólag ne írható át. Ha viszont a szerződés eleve tartalmaz egyértelmű, minden ajánlattevő számára előre megismerhető árváltozási klauzulát, akkor annak alkalmazása nem szerződésmódosítás, hanem a szerződés végrehajtása. Ezért kulcskérdés, hogy a szerződéses feltételek között szerepel-e ilyen kikötés.
Egy jól megírt klauzula megnevezi az alkalmazott mutatót, a bázisidőszakot, a gyakoriságot, az esetleges fix részt és a kiigazítás küszöbét. Mutatóként a Központi Statisztikai Hivatal árindexei használatosak, például az építőipari és a fogyasztói árindexek, a szolgáltatási vagy a termelői árindexek, illetve a nyersanyagjegyzések. Az egységárjegyzék vagy a tételes árazott költségvetés tételeit a klauzula szerint számlázási időszakonként vagy periódusonként kell újraszámolni. Az általános szerződéses feltételek rendszerint leírják a számítás menetét, például azt is, mi történik, ha az index késve jelenik meg.
Klauzula hiányában az árat csak a törvényben meghatározott, szűk körű szerződésmódosítási esetekben lehet megváltoztatni, és ez soha nem alanyi jog.
Mit jelent ez egy vállalkozásnak
Az ár formája jelentős kockázati tényező. Egy többéves, fix árú, indexálás nélküli szerződésen minden költségnövekedés az Ön terhe, márpedig egy négyéves keretszerződés alatt az anyagárak és a bérek érzékelhetően elmozdulhatnak. Olvassa el az árra vonatkozó kikötést az árkalkuláció előtt, és ha a szerződés fix árú, építsen be reális tartalékot, vagy tegye fel a kérdést az ajánlatkérőnek kiegészítő tájékoztatás keretében, még az ajánlattételi határidő előtt.
Indexált szerződésnél ellenőrizze, hogy a választott mutató tényleg tükrözi-e a költségszerkezetét: egy építőipari index nem véd meg egy energiaköltségre érzékeny szolgáltatót. Arról is gondoskodjon, hogy a kiigazítást ténylegesen kiszámlázza: a pénzügyi osztályok ezt nem mindig alkalmazzák maguktól, a szorzó kiszámítása és a számlán való feltüntetése az Ön feladata.
Rendkívüli, a szerződésben nem kezelt költségnövekedés esetén a szerződésmódosítás továbbra is lehetséges a törvényi keretek között, de kérelemre és az ajánlatkérő döntése alapján.
Találjon közbeszerzéseket vállalkozása számára
Példa
Egy útépítő vállalkozás keretmegállapodást nyer a Zsombori Kistérségi Társulás útfenntartási munkáira, nettó 900 millió forint keretösszegre, négy évre. A szerződéses feltételek negyedéves indexálást írnak elő, egy fix részt és egy útépítési árindexet kombináló képlettel. A bitumen árának ugrásakor az egységárai követik az indexet, és a fedezete megmarad. Egy szomszédos, fix árú szerződést teljesítő versenytársa maga nyeli le a különbözetet.
Gyakori kérdések
Mi a különbség a fix és az indexált ár között?
A fix ár a szerződés végéig változatlan. Az indexált ár a szerződésben rögzített képlet és mutató szerint, meghatározott időszakonként változik.
Csökkenhet is az ár az indexálás miatt?
Igen. A képlet mindkét irányban működik: a mutató csökkenése az ár csökkenését hozza.
Kérhetek olyan áremelést, amelyet a szerződés nem tartalmaz?
Csak a törvényben meghatározott szerződésmódosítási esetekben, az ajánlatkérő döntése alapján. Erre nincs alanyi jog.