Árazatlan és árazott költségvetés
Az árazott költségvetés tételesen bontja az építési beruházás átalánydíjas ajánlati árát. Szerepe, viszonya az egységáras árjegyzékhez és a leggyakoribb hibák.
Elsődleges piac: Magyarország
Frissítve: 2026. szeptember 5.
Az árazott költségvetés az a dokumentum, amelyben az ajánlattevő tételenként bontja meg az építési beruházásra megajánlott árat. Megmutatja, hogyan oszlik meg a felolvasólapon szereplő ajánlati ár az egyes munkanemek és tételek között, anélkül, hogy ez az átalánydíjas jelleget megszüntetné.
Hogyan működik
Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumok részeként árazatlan költségvetési kiírást ad ki, amelyet jellemzően munkanemenként, azon belül tételenként tagolnak, tájékoztató mennyiségekkel. Az ajánlattevő beárazza a tételeket, és a végösszeg adja az ajánlati árat. Az építési beruházásokra és a hozzájuk kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatásokra vonatkozó további előírásokat a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet tartalmazza.
A lényeg az, hogy átalánydíj esetén a vállalkozó az eredményért felel: ha a tényleges mennyiség eltér a kiírásban szereplőtől, az ár nem változik, kivéve, ha maga az ajánlatkérő módosítja a műszaki tartalmat. Az árazott költségvetés így három célt szolgál: az ajánlat belső összhangjának ellenőrzését, az aránytalanul alacsony ár kiszűrését, valamint a részszámlázás és a kivitelezés közbeni változtatások elszámolásának alapját.
A szerződéstervezet dönti el, hogy az árazott költségvetés a szerződés része lesz-e. Ha nem az, a feleket a felolvasólapon szereplő végösszeg köti.
Mit jelent ez egy vállalkozásnak
Az árazott költségvetés komoly mennyiségszámítást követel. A kiírás mennyiségei tájékoztató jellegűek: ha a műszaki leírás és a tervek alapján alulbecsültnek látja őket, azt az árában kell érvényesítenie, nem utólagos igényként. Ahol lehet, járja be a helyszínt.
Ellenőrizze, hogy a műszaki leírásban szereplő minden munkarészhez tartozik-e sor a költségvetésben. Ha hiányzik egy tétel, kérdezzen rá írásban még az ajánlattételi határidő előtt. Ügyeljen arra is, hogy a költségvetés végösszege pontosan egyezzen a felolvasólapon szereplő árral: az eltérés ellentmondásossá, akár érvénytelenné teszi az ajánlatot.
Végül kerülje a tételek közötti mesterséges átterhelést. A feltűnően alulárazott tétel indokoláskérést hoz.
Példa
Egy kisváros fedett piaccsarnokot épít, a faszerkezet munkanem becsült értéke 95 millió forint. A kiírás külön sorokban tartalmazza az oszlopokat, a fő tartókat, a szelemeneket, a merevítéseket, a favédelmet és a szerelést. Egy helyi ácsvállalkozás minden sort beáraz, és a tervek alapján megállapítja, hogy a szelemenek mennyisége alacsonyabb a valósnál. Korrigálja a mennyiségszámítást, és 99,4 millió forintos átalánydíjat ajánl, ugyanezzel az összeggel a felolvasólapon.
Gyakori kérdések
Mi történik, ha a tényleges mennyiség több a költségvetésben szereplőnél?
Átalánydíjas szerződésnél az ár nem változik, ha az elkészült mű megfelel az eredeti műszaki tartalomnak. Csak az ajánlatkérő által kért módosítás számolható el külön.
Alá kell írni az árazott költségvetést?
Ez a dokumentációtól függ. Jellemzően a felolvasólap és az ajánlati nyilatkozat aláírása kötelező, a költségvetés annak mellékleteként szerepel.
Módosítható a kiadott költségvetési kiírás?
Nem célszerű. Ha új tételt kell felvennie, tegye jól láthatóan, és magyarázza el az ajánlatában.