Általános szerződéses feltételek a közbeszerzésben
Magyarországon nincs egységes általános szerződési feltételrendszer a közbeszerzésben. E szerepet a Ptk., a Kbt. és az ágazati minták töltik be.
Elsődleges piac: Magyarország
Frissítve: 2026. szeptember 5.
A közbeszerzési szerződés feltételeit az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban rögzíti. A szerződéstervezetet a Kbt. és a Ptk. szabályaival együtt kell értelmezni; az ajánlat elkészítése előtt minden esetben olvassa el a konkrét tervezetet.
Hogyan működik
A közbeszerzési szerződések jogi kerete négy rétegből áll:
- a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), mert a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni (Kbt. 2. § (8) bekezdés);
- a Kbt. kógens szerződéses szabályai a biztosítékokról, a teljesítésigazolásról, az előlegről, a kifizetésről és a szerződésmódosításról;
- az ágazati kormányrendeletek, mindenekelőtt az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet, amelyre a Kbt. több helyen visszautal;
- a nemzetközi vagy ágazati mintafeltételek, például a FIDIC szerződéses feltételrendszerei, amelyekre a nagyobb építési beruházások szerződéstervezetei gyakran támaszkodnak.
A Kbt. néhány rendelkezése akkor is a szerződés része, ha a felek nem állapodtak meg róla, vagy ettől eltérően állapodtak meg: ilyen többek között a teljesítésigazolás, a beszámítás korlátja és az építési beruházásnál kötelező előleg (Kbt. 135. § (10) bekezdés). Semmis továbbá a szerződés minden olyan rendelkezése, amely kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezményeket (Kbt. 135. § (11) bekezdés).
Mit jelent ez egy vállalkozásnak
Központi minta hiányában a szerződéstervezet átolvasása minden eljárásban valódi munka, nem formalitás. Ugyanakkor a fenti kógens szabályok biztonsági hálót jelentenek: az ajánlatkérő nem zárhatja ki a saját szerződésszegésének következményeit, és a törvényben rögzített minimumoktól sem térhet el az Ön hátrányára.
Ha egy ajánlatkérőnek több eljárásán is indul, érdemes összehasonlítania a szerződéstervezeteit: a legtöbben saját, visszatérő mintát használnak, és ha ezt egyszer alaposan feldolgozta, a következő eljárásokban már csak az eltéréseket kell keresnie. A figyelmet a kötbérek mértékére és plafonjára, a késedelmi és hibás teljesítési következményekre, a szerződésmódosítás és a felmondás eseteire, valamint az alvállalkozói szabályokra érdemes összpontosítani.
Találjon közbeszerzéseket vállalkozása számára
Példa
Egy kommunikációs ügynökség egy megyei önkormányzat kampányterv-készítési beszerzésére tesz ajánlatot, 55 millió forint becsült értékkel. A szerződéstervezet a szerzői jogok teljes körű, kizárólagos átruházását írja elő. Mivel nincs olyan központi általános feltételrendszer, amely ehelyett egyszerű felhasználási engedélyt írna elő, az ügynökség csak a tervezet olvasásából értesül róla – és beépíti az árába, hiszen a megoldásokat máshol nem használhatja fel.
Gyakori kérdések
Van-e Magyarországon a CCAG-hoz hasonló egységes szabályzat?
Nincs. A szerepét a Ptk., a Kbt. kógens szabályai és az ágazati kormányrendeletek osztják meg, kiegészülve az ajánlatkérők saját mintaszerződéseivel.
Eltérhet-e az ajánlatkérő a törvényi szabályoktól?
A Kbt. szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben a törvény az eltérést kifejezetten megengedi (Kbt. 2. § (7) bekezdés).
Tárgyalható-e a szerződéstervezet?
Nyílt és meghívásos eljárásban nem. A kifogásolható rendelkezésre a kiegészítő tájékoztatás kérésével lehet felhívni a figyelmet az ajánlattételi határidő előtt.