MI és közbeszerzés 2026-ban: mire jó, és mit ront el
Mesterséges intelligencia a közbeszerzésben 2026-ban: dokumentációelemzés, szempontkivonatolás, szakmai ajánlat, működő promptok, kockázatok és korlátok.
Frissítve: 2026. szeptember 5.
Ellenőrizve: 2026. szeptember 5.
2026-ban már nem az a kérdés, hogy használ-e valaki nyelvi modellt a közbeszerzési ajánlatok elkészítéséhez, hanem az, hogy hol hoz valódi hasznot, és hol veszít vele pontot vagy akár szerződést. A választóvonal éles: a mesterséges intelligencia kiváló abban, hogy elolvassa, összefoglalja és átfogalmazza a neki átadott dokumentumokat, és nagyon rossz abban, hogy magától megtalálja az ezen a héten megjelent hirdetményeket.
Mit csinálnak valóban a cégek az MI-vel
Öt felhasználás tér vissza rendszeresen a gyakorlatban.
A közbeszerzési dokumentáció elemzése. Egy dokumentáció gyakran több száz oldal öt-hat fájlban. Egy hosszú PDF-eket olvasó modell percek alatt kiemeli belőle a pontos tárgyat, a részekre bontást, a szerződés időtartamát, a kötbéreket, a benyújtandó dokumentumokat és a szerződéstervezet vitás pontjait.
Összefoglaló és indulási döntés. Ha az eljárást megindító hirdetményt rögzített formátumban foglaltatja össze, azaz ajánlatkérő, tárgy, határidő, becsült érték, részvételi feltételek, sokkal gyorsabban szűrhet egy adag hirdetményt.
Az értékelési szempontok kinyerése. A felhívás leírja a súlyszámokat, a részszempontokat és a pontozás képletét, néha táblázatban, néha egy tizedik oldali bekezdésbe rejtve. Ezek strukturált kinyerése adja a szakmai ajánlat vázlatát.
A szakmai ajánlat írása. A legelterjedtebb és egyben a legkockázatosabb felhasználás. A modell jó arra, hogy a szempontokra szabott vázat készítsen, korábbi anyagok bekezdéseit átfogalmazza, és ellenőrizze, hogy a műszaki leírás egyetlen követelménye sem maradt válasz nélkül. Ahhoz viszont rossz, hogy kitalálja a hozzáadott értéket, mert az a cégtől jön.
Figyelés és osztályozás. Ha a hirdetmények már megvannak egy naprakész forrásból, a modell jól rendezi őket relevancia szerint, CPV-kódot rendel hozzájuk, és felismeri a duplikációkat. A kulcsszó itt az, hogy már megvannak.
Mit csinál jól, mit rosszul
| Feladat | Az általános MI | Miért |
|---|---|---|
| Mellékletként átadott dokumentáció összefoglalása | Jó | A szöveg a szeme előtt van, a feladat tömörítés |
| Szempontok, súlyszámok, határidők kinyerése a felhívásból | Jó | Strukturált kinyerés, soronként ellenőrizendő |
| Tevékenység lefordítása CPV-kódokra | Jó | A nómenklatúra nyilvános és stabil |
| Az ajánlatkérői szóhasználat szinonimáinak előállítása | Nagyon jó | Nem kell hozzá friss adat |
| Már összegyűjtött hirdetmények osztályozása és pontozása | Jó | Osztályozás átadott szövegen |
| Szakmai ajánlat átfogalmazása és szerkezetbe rendezése | Megfelelő, átolvasással | A tartalomnak a cégtől kell jönnie |
| Az ezen a héten megjelent hirdetmények megtalálása | Rossz | Részleges hozzáférés a felületekhez, elavult találatok |
| Nem közzétett becsült érték megadása | Rossz | Puszta kitalálás |
| Szabvány, jogszabályhely vagy paragrafus idézése | Kockázatos | Hihető, de hamis hivatkozások |
| Önállóan megírt, változtatás nélkül benyújtott ajánlat | Rossz | Általános szöveg, és pontozásban is annak látszik |
A vakfolt: a friss hirdetmények megtalálása
Ez a legfélreértettebb korlát. Az általános asszisztensek, a ChatGPT és a Perplexity is, csak részlegesen férnek hozzá a közzétételi felületekhez. A találsz nekem folyamatban lévő takarítási közbeszerzéseket Hajdú-Biharban típusú kérdésre többségében régi, gyakran már lezárt eljárásokat hoznak fel.
Három technikai oka van. Az EKR tartalma rosszul indexelhető, mert keresőűrlapok, munkamenetek és JavaScript mögött van. Egy eljárás ablaka rövid, nemzeti eljárásrendben gyakran két-három hét, miközben egy keresőindex ennél lassabban frissül. A megbízható források pedig strukturált felületek: a Közbeszerzési Értesítő hirdetményfigyelője, az EKR eljárás regisztere és a TED keresője, amelyeket egy általános asszisztens nem kérdez le.
Ebből adódik a szabály: a nyelvi modell a felfedezés után lép be, soha nem a felfedezéshez.
Három konkrét kockázat
A kitalált hivatkozások
A modell hihető szöveget állít elő, nem ellenőrzöttet. Egy szakmai ajánlatban ez nem létező szabványszámokat, a cégnek tulajdonított, valójában hiányzó tanúsítványokat, kitalált referenciákat vagy hibás paragrafusszámokat jelent. A hamis hivatkozás nem csak formai hiba: hamis nyilatkozatként is olvasható, ami a közbeszerzésben a legsúlyosabb következményekkel jár, a kizárástól a szerződés felmondásáig. Minden tényadatot olyan személynek kell ellenőriznie, aki ismeri.
Az általános ajánlat
A cégre jellemző anyag nélkül készült szöveg felismerhető a semmitmondó fordulatairól és a működési részletek hiányáról. A minőségi szempontok viszont pontosan az ellenkezőjét jutalmazzák: megnevezett szakemberek, számszerű ütemterv, az adott telephelyre alkalmazott módszertan, a műszaki leírásban leírt igényhez illesztett vállalások. Egy gördülékeny, de felcserélhető ajánlat pontosan ott veszít, ahol a különbség eldől.
A dokumentáció bizalmassága
A dokumentáció néha terveket, üzemeltetési adatokat vagy érzékeny telephelyek címét tartalmazza, a készülő ajánlat pedig az üzleti stratégiát és az árakat. Három minimális óvintézkedés: ellenőrizze, hogy a szolgáltató nem használja a beküldött adatokat modelltanításra, válasszon üzleti előfizetést szerződéses vállalással erre, és vegye ki a dokumentumokból azt, aminek nem kell benne lennie. Egyes szerződéstervezetek titoktartási kikötést tartalmaznak, amely kiterjed a harmadik félnek, így egy online szolgáltatásnak való átadásra is.
Működő promptok
Ez a három megfogalmazás olyan feladatokat céloz, amelyekben a modell jó: az adatot megkapja, vagy az adat stabil.
Hirdetmény összefoglalása. Illessze be a hirdetmény szövegét, majd írjon elő rögzített formátumot.
Az alábbi szöveg egy közbeszerzési hirdetmény. Kizárólag felsorolásban add vissza:
ajánlatkérő, a beszerzés tárgya egy mondatban, beszerzési tárgy (építési beruházás /
árubeszerzés / szolgáltatás), eljárásrend és eljárásfajta, részajánlattétel,
ajánlattételi határidő, a szerződés időtartama, értékelési szempontok súlyszámmal,
benyújtandó dokumentumok.
Ha egy adat nem szerepel a szövegben, írd azt, hogy nincs megadva.
Ne tegyél hozzá semmit, ami nincs benne a szövegben.
Az utolsó utasítás a legfontosabb: ez csökkenti a hiányzó adatok kitalálással való pótlását.
CPV-megfeleltetés. A figyelési profil felépítéséhez hasznos.
A(z) "{tevékenység}" tevékenységhez add meg a releváns CPV-kódokat, a legtágabbtól
a legpontosabbig, mindegyiknél a hivatalos megnevezéssel és egy 1-5 közötti pontszámmal
arra, mennyire valószínű, hogy egy ajánlatkérő ezt használja erre az igényre.
Sorold fel a zaj csökkentése érdekében kizárandó szomszédos kódokat is. JSON-ban válaszolj.
Utána ellenőrizze a kódokat a hivatalos CPV-keresőben: a modell könnyen ad helyes formátumú, de nem létező kódot.
Szinonimabővítés. A felületek keresése szó szerinti: az informatikai szolgáltatás keresés nem hozza fel a rendszerüzemeltetés tárgyú hirdetményt. A szóhasználati változatok előállítása az, amit a modell a legjobban csinál.
Magyar közbeszerzési ajánlatkérő szemszögéből dolgozol. A(z) "{tevékenység}"
tevékenységhez sorolj fel 15-20 megfogalmazást, amelyet egy ajánlatkérő a hirdetmény
tárgyában használna, a hivatali zsargont is beleértve, majd a kizárandó közeli
kifejezéseket. JSON-ban válaszolj.
Hol tart a szabályozás
A közbeszerzési szabályok jelenleg nem nevesítik külön a mesterséges intelligencia használatát sem az ajánlatkérők, sem az ajánlattevők oldalán. A meglévő rendszerek érvényesek: a közbeszerzés alapelvei, a nyilatkozatok valóságtartalmáért való felelősség, az adatvédelmi szabályok és az uniós mesterséges intelligenciáról szóló rendelet, amely 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba. Ha ez változik, a Közbeszerzési Hatóság útmutatói és elnöki tájékoztatói között jelenik meg, ezért érdemes ott ellenőrizni, mielőtt bármit erre épít.
Kikötések ugyanakkor már megjelentek. Franciaországban egy közintézmény a felhívásába foglalta, hogy az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell: az ajánlatát mesterséges intelligencia igénybevétele nélkül készítette, ellenkező esetben az ajánlat érvénytelen. A jogi kommentárok az ilyen kikötést gyakorlatilag ellenőrizhetetlennek tartják. Magyar kiírásban ez egyelőre ritka, de a felhívást és a szerződéstervezetet ebből a szempontból is érdemes elolvasni, mielőtt bármilyen eszközt bevon.
Arra a kérdésre, hogy egy nyelvi modell segítségével írt ajánlat megtámadható-e, nincs kialakult joggyakorlat. A gyakorlat tehát nem szabályozott, és az óvatos megközelítés az, hogy a mesterséges intelligenciát belső szövegszerkesztő eszköznek tekinti, amelyért teljes egészében a cég felel, pontosan úgy, mint egy külső tanácsadó munkájáért.
A Scoutee ezt a szétválasztást alkalmazza: a hirdetmények gyűjtése dátumozott, strukturált forrásokból történik, a modell csak utána, az osztályozásban és az összefoglalásban lép be.