Tervpályázat
A tervpályázaton bírálóbizottság választja ki titkos pályaművek közül a legjobb tervet, jellemzően építészeti feladatra. Szabályok, díjazás, tanácsok kkv-knak.
Frissítve: 2026. szeptember 5.
A tervpályázat olyan eljárás, amelyben az ajánlatkérő – főként a település- és területrendezés, az építészet és építés, valamint az adatfeldolgozás területén – bírálóbizottság közreműködésével választ ki egy tervet vagy tervrajzot. Magyarországon ez a leggyakoribb módja annak, hogy egy középület tervezőjét kiválasszák.
Hogyan működik
A tervpályázatot a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 3. § 40. pontja határozza meg (verified 2026-09-05), a részletes szabályokat a tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet tartalmazza. Az eljárás lehet nyílt vagy meghívásos, díjazásos vagy díjazás nélküli.
A kiíró a tervpályázati kiírást hirdetményben teszi közzé, majd a pályázók a program alapján dolgozzák ki a pályaműveket (vázlatterv, tervlapok, műleírás). A pályaműveket jeligésen, a szerzők megnevezése nélkül kell benyújtani: a bírálóbizottság így a terv szakmai értékét bírálja el, nem a szerző ismertségét. A bizottság rangsorol, díjakat és megvételeket ítél meg, és írásban indokolt döntést hoz.
A tervpályázat után az ajánlatkérő a Kbt. 98. § (5) bekezdése szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban köti meg a tervezési szerződést a nyertessel vagy – a bírálóbizottság ajánlása alapján – valamelyik díjazottal. A Kbt. 18. § (4) bekezdése alapján a tervpályázat becsült értékébe be kell számítani a pályázóknak fizetendő díjakat és az ezt követően megrendelt tervezési szolgáltatás értékét is; az uniós értékhatár szolgáltatásnál 140 000 euró központi ajánlatkérőnél és 216 000 euró egyéb ajánlatkérőnél.
Mit jelent ez egy vállalkozásnak
A tervpályázat elsősorban az építészirodákat, a szakági tervezőket és a tájépítészeket érinti. A tervezői munka nagyrészt előfinanszírozott: a díj ritkán fedezi a ráfordítást, ezért érdemes szigorúan válogatni, melyik kiírásra érdemes indulni.
Kisebb iroda esetében a döntő kérdés a csapat összeállítása. A legtöbb kiírás teljes tervezői gárdát vár (építész, tartószerkezet, épületgépészet, épületvillamosság, költségvetés), ezért gyakori a közös ajánlattétel vagy a szakági tervezők bevonása. A titkosság miatt egy fiatal iroda ugyanolyan eséllyel indul, mint egy nagy név.
Példa
Egy tízezer fős vidéki város nyolc tantermes iskolát épít. A tervezési díj becsült értéke 95 millió forint, ezért a város meghívásos tervpályázatot ír ki. A huszonkét jelentkezőből négy csapat készít pályaművet, egyenként 4 millió forint díjazásért. A bírálóbizottság egy ötfős építészirodát rangsorol elsőnek, amely egy helyi statikus és gépésztervező irodával dolgozik együtt; velük indul ezután a tárgyalás a tervezési szerződésről.
Gyakori kérdések
Csak építészek indulhatnak tervpályázaton?
Nem. Bármilyen terv megszerzésére kiírható, de a gyakorlatban a középületek építészeti tervezése a legjellemzőbb.
Kap-e díjat, aki nem nyer?
A kiírásnak megfelelő pályaművek díjazásban vagy megvételben részesülhetnek a kiírásban meghatározott keret szerint. Aki már a jelentkezési szakaszban kiesik, nem kap semmit.
A nyertes automatikusan megkapja a tervezési szerződést?
A kiíró a nyertessel vagy a bírálóbizottság által ajánlott díjazottal tárgyal. A bizottság döntése erős szakmai súllyal bír, de a szerződéskötés külön eljárásban történik.