Ugrás a tartalomra

Részvételi felhívás és részvételi szakasz

A részvételi szakasz a kétszakaszos közbeszerzés első lépése: a cégek bemutatják alkalmasságukat, az ajánlatkérő kiválasztja, kik tehetnek ajánlatot.

Elsődleges piac: Magyarország

Frissítve: 2026. szeptember 5.

Magyarország: a Scoutee összegyűjti a hivatalos forrásokból a nyitott közbeszerzéseket, és összeveti őket a vállalkozása tevékenységével.

Nyitott közbeszerzések megtekintése: Magyarország

A részvételi szakasz a kétszakaszos közbeszerzési eljárás első fele: az érdekelt gazdasági szereplők részvételi jelentkezést nyújtanak be, amelyben az alkalmasságukat mutatják be, az ajánlatkérő pedig kiválasztja azokat, akiket ajánlattételre hív fel. Ebben a szakaszban a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot, árat tehát nem kell megadni.

Hogyan működik

Részvételi felhívással indul a meghívásos eljárás, a tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd és az innovációs partnerség. A felhívás tartalmazza az alkalmassági követelményeket, a benyújtandó iratokat, a részvételi határidőt és azt, hogy hány jelentkezőt hívnak majd ajánlattételre.

A részvételi határidő a felhívást tartalmazó hirdetmény feladásától számított harminc napnál nem lehet rövidebb; kivételesen indokolt, sürgős esetben gyorsított eljárásban legalább tizenöt nap (Kbt. 83. § (1)–(2) bekezdés). Az ajánlatkérő keretszámot határozhat meg arra, hogy legfeljebb hány alkalmas jelentkezőnek küld ajánlattételi felhívást. Meghívásos eljárásban a keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia; tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben a keretszám felső határa legalább három lehet (Kbt. 82. § (4) és 86. § (3) bekezdés). Keretszám esetén a felhívásban a rangsorolás objektív módját is közölni kell.

A kizáró okok fenn nem állását és az alkalmasságot elsődlegesen az egységes európai közbeszerzési dokumentummal (EEKD) kell igazolni, az igazolásokat az ajánlatkérő utóbb kéri be. Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredmény közlésétől számított öt munkanapon belül kell az ajánlattételi felhívást a kiválasztott jelentkezőknek megküldeni (Kbt. 83. § (3) bekezdés).

Mit jelent ez egy vállalkozásnak

Ebben a szakaszban az alkalmassága alapján ítélik meg, nem az ajánlata alapján. Válasszon a tárgy és a nagyságrend szempontjából közeli referenciákat, írja le őket pontosan, és csatolja a bizonyítékokat: teljesítésigazolásokat, átadás-átvételi jegyzőkönyveket, megrendelői elérhetőségeket.

Ha a saját kapacitása kevés, támaszkodhat közös ajánlattevő vagy kapacitást nyújtó szervezet erőforrásaira, ha igazolja, hogy azok ténylegesen rendelkezésére állnak. A kiesés leggyakoribb oka továbbra is a hiányos dokumentáció: a benyújtás előtt sorról sorra nézze át az előírt iratok listáját.

Példa

A Zsombolyai Megyei Kórház meghívásos eljárást indít képalkotó berendezéseinek karbantartására, négy évre, 620 millió forint becsült értékkel. A részvételi felhívás öt éven belüli, orvosi képalkotásra vonatkozó három referenciát és felelősségbiztosítást ír elő. Tizenegy cég jelentkezik, kettő alkalmatlan referencia miatt kiesik, ötöt hívnak ajánlattételre.

Gyakori kérdések

Kell-e árat adni a részvételi jelentkezésben?

Nem. A részvételi szakaszban tilos ajánlatot tenni; az árat és a szakmai ajánlatot a második szakaszban kérik.

Kérhet-e az ajánlatkérő a felhívásban nem szereplő iratot?

Az igazolások körét a felhívás és a dokumentáció rögzíti, és az eljárás közben nem bővíthető. Hiánypótlásra viszont az ajánlatkérő felhívhatja.

Hány jelentkezőt hívnak ajánlattételre?

A keretszámot előre közlik. Meghívásos eljárásban legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia, tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben legalább hármat.

Kapcsolódó fogalmak

Találjon közbeszerzéseket vállalkozása számára

Közbeszerzési fogalomtár