Előzetes piaci konzultáció és szándéknyilatkozat
Az előzetes piaci konzultációban az ajánlatkérő a beszerzés előtt kérdezi meg a piacot. A szándéknyilatkozat pedig jelzi a cég érdeklődését.
Frissítve: 2026. szeptember 5.
A francia „appel à manifestation d'intérêt" magyar megfelelője két, egymáshoz közel álló intézmény: az előzetes piaci konzultáció, amelyben az ajánlatkérő az eljárás megindítása előtt kérdezi meg a piacot, és a szándéknyilatkozat, amellyel a gazdasági szereplő jelzi, hogy egy meghirdetett beszerzés iránt érdeklődik. Egyik sem ajánlat, és egyikből sem keletkezik szerződés.
Hogyan működik
Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindítása előtt független szakértőkkel, hatóságokkal és piaci résztvevőkkel előzetes piaci konzultációt folytathat az eljárás előkészítése és a gazdasági szereplők tájékoztatása érdekében. Köteles minden szükséges intézkedést megtenni – így a releváns információk közlését a közbeszerzési dokumentumokban és a megfelelő ajánlattételi határidő meghatározását – a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség érdekében (Kbt. 28. § (4) bekezdés, verified 2026-09-05). A konzultáció egyik bevett formája, hogy az ajánlatkérő a műszaki leírás tervezetét és a szerződéstervezetet előzetesen közzéteszi az EKR-ben, és véleményezésre bocsátja (Kbt. 28. § (5) bekezdés).
A szándéknyilatkozat ehhez képest az eljáráshoz kapcsolódik. A nem központi ajánlatkérő az előzetes tájékoztató útján is meghirdethet meghívásos vagy tárgyalásos eljárást: ilyenkor a részvételi felhívást nem hirdetményben teszi közzé, hanem közvetlenül azoknak küldi meg, akik a megadott határidőben szándéknyilatkozatot nyújtottak be (Kbt. 82. § (3) bekezdés). Ezt a felhívást legkésőbb az előzetes tájékoztató közzétételétől számított tizenkét hónapon belül kell kiküldeni.
Ha az érdeklődés felmérése közbeszerzési szerződéshez vezet, az ajánlatkérőnek ezt követően valódi eljárást kell lefolytatnia, amely minden gazdasági szereplő előtt nyitva áll, nem csak a válaszadók előtt.
Mit jelent ez egy vállalkozásnak
A konzultációban való részvétel keveset kóstál, és az eljárás megindítása előtt láthatóvá teszi az ajánlatkérő számára. Ez az a pillanat, amikor elmondhatja, mi reális műszakilag, javasolhat kkv-k számára is elérhető részekre bontást, tartható határidőket vagy értelmes tanúsítási elvárásokat.
Legyen óvatos a bizalmas információkkal: amit átad, bekerülhet a későbbi közbeszerzési dokumentumokba, és a versenytársai is látni fogják. Ne keverje össze a konzultációt a részvételi szakasszal sem: a válaszadás semmilyen meghívást nem garantál, a hallgatás pedig senkit nem zár ki – kivéve a szándéknyilatkozattal meghirdetett eljárást, ahol a felhívást csak a jelentkezők kapják meg.
Példa
Egy megyei jogú város közlekedési társasága a műszaki leírás tervezetét közzéteszi az EKR-ben, mielőtt kétszáz elektromos bérkerékpár beszerzésére és üzemeltetésére eljárást indítana. Tizenegy szervezet küld észrevételt. A visszajelzések alapján a város először egy pilotszakaszra indít nemzeti eljárásrendű eljárást 60 millió forint becsült értékkel, majd a teljes kiépítésre uniós eljárásrendű, mindenki előtt nyitott eljárást.
Gyakori kérdések
Kötelezettséget vállalok, ha részt veszek a konzultációban?
Nem. Sem ajánlatnak nem minősül, sem a későbbi ajánlattételre nem kötelez.
Odaítélhető-e a szerződés közvetlenül a konzultáció után?
Nem. Közbeszerzési szerződéshez eljárást kell lefolytatni; a konzultáció csak az előkészítés része.
Mi a különbség az előzetes tájékoztatóhoz képest?
Az előzetes tájékoztató szabályozott, hirdetmény formájában közzétett irat, amely joghatással jár a határidőkre. A piaci konzultáció formátlan párbeszéd.