Opciós tételek és feltételes közbeszerzés
Magyarországon az opciós rész és a feltételes közbeszerzés tölti be a szakaszolt szerződés szerepét. Működés, becsült érték, kockázatok és tanácsok kkv-knak.
Frissítve: 2026. szeptember 5.
A magyar jog nem ismeri a francia „alapszakaszra és feltételes szakaszokra” bontott szerződést mint önálló típust. Ugyanezt a célt két eszköz szolgálja: az alapszerződés melletti opciós rész, amelyet az ajánlatkérő lehívhat, de nem köteles, és a feltételes közbeszerzés, amelyben az eljárás eredménye egy bizonytalan jövőbeli eseménytől függ.
Hogyan működik
Az opciós rész a szerződésben előre meghatározott, önállóan is értelmes munkarész vagy mennyiség, amelynek műszaki tartalmát és árát az ajánlattevő az ajánlatában megadja, lehívásáról viszont az ajánlatkérő a szerződésben rögzített határidőn belül, egyoldalúan dönt. A Kbt. 16. § (1) bekezdése egyértelmű abban, hogy opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a becsült értékbe az opcionális rész értékét is bele kell érteni (verified 2026-09-05), mennyiségi eltérés esetén pedig a legnagyobb mennyiséget kell figyelembe venni. Egy szerény alapmennyiségű beszerzés így az opcióval együtt könnyen az uniós értékhatár fölé kerülhet.
A feltételes közbeszerzést a Kbt. 53. § (5)–(6) bekezdése szabályozza. Az ajánlatkérő már a felhívásban felhívhatja a figyelmet arra, hogy egy ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése esetén az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja. Ilyen eljárás akkor is indítható, ha az ajánlatkérő támogatási igényt nyújtott be vagy fog benyújtani; ez a támogatásból finanszírozott beruházásoknál mindennapos.
Mindkét megoldásnál a szerződés csak az alaprészre ad biztos munkát. Az opció lehívásának határidejét, módját és az elmaradás következményeit a szerződéstervezet rögzíti; automatikus kártalanítás nincs, csak az, amit a szerződés kiköt.
Mit jelent ez egy vállalkozásnak
Az opciós szerkezet több évre szóló kilátást ad, garancia nélkül. A fő kockázat az ár: azt az ajánlattétel pillanatában kell megadni, miközben az opció lehívására akár egy-két évvel később kerül sor. Ezért döntő, hogy a szerződés tartalmaz-e árfelülvizsgálati vagy indexálási kikötést.
Nézze meg a lehívás határidejét, azt, hogy jár-e bármilyen ellentételezés a lehívás elmaradásáért, és azt, hogy a feltételes közbeszerzés esetén milyen esemény hiúsíthatja meg az egészet. A felolvasólapon az alaprész és az opció ára jellemzően külön szerepel: ügyeljen arra, hogy a kettő arányban álljon, mert a torz megbontás kockázatos.
Példa
Egy kistérségi társulás tizenkét település közvilágítását korszerűsíti. Az alaprész a négy legsürgősebb településre szól, 260 millió forint értékben, ehhez jön két, egyenként 190 millió forintos opciós rész, amelyek lehívása pályázati forrás elnyerésétől függ. A becsült érték az opciókkal együtt 640 millió forint, ami az építési beruházásokra irányadó 60 milliós nemzeti értékhatár fölött, de az uniós értékhatár alatt van, ezért nemzeti eljárásrendben zajlik. Egy húszfős villanyszerelő cég nyer; az első opciót egy évvel később hívják le.
Gyakori kérdések
Lehívhatja-e az ajánlatkérő az opciót soha?
Igen, az opció jog, nem kötelezettség. Ellentételezés csak akkor jár, ha a szerződés ezt kifejezetten kiköti.
Újratárgyalható az opciós rész ára?
Nem, kivéve az árfelülvizsgálati kikötést. Az árat az ajánlat, illetve a szerződés rögzíti a teljes tartalomra.
Mi a különbség a keretmegállapodáshoz képest?
Az opciós rész előre meghatározott és beárazott munkarészre vonatkozik. A keretmegállapodás ismétlődő, előre nem ismert mennyiségű igényeket fed le.