Eredménytelen eljárás

Az eljárás eredménytelen, ha nem érkezett érvényes ajánlat, vagy a fedezet kevés. Az esetek, a következmények és a lehetőség, amit a kkv-knak kínál.

Frissítve: 2026. szeptember 5.

Egy közbeszerzési eljárás akkor eredménytelen, ha nem vezet szerződéskötéshez. Ez részben kötelező eset, például amikor egyetlen ajánlat sem érkezett vagy mindegyik érvénytelen volt, részben pedig az ajánlatkérő mérlegelésén múlik, például akkor, ha a rendelkezésre álló fedezet kevés a legkedvezőbb ajánlathoz.

Hogyan működik

A Kbt. 75. §-a különbséget tesz a két helyzet között (verified 2026-09-05).

Az (1) bekezdés szerint az eljárás eredménytelen, ha nem nyújtottak be ajánlatot vagy részvételi jelentkezést, ha kizárólag érvénytelen ajánlat érkezett, illetve ha lejárt az ajánlati kötöttség és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn az ajánlatát. Ezt az ajánlatkérő nem mérlegeli.

A (2) bekezdés azokat az eseteket sorolja fel, amikor az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást: ha a rendelkezésére álló, igazolható anyagi fedezet nem elegendő a legkedvezőbb ajánlathoz; ha a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált; ha valamelyik résztvevő az eljárás tisztaságát súlyosan sértő cselekményt követ el; ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő döntését; ha nem érkezett legalább két ajánlat; ha az EKR üzemzavara másként nem orvosolható jogsértést okozott; vagy ha a legkedvezőbb ajánlat ára miatt a szerződéskötés a felelős gazdálkodás alapelvét súlyosan sértené.

Az eredménytelenség után az ajánlatkérő új eljárást indíthat. A Kbt. 85. § (2) bekezdés e) pontja szerint tárgyalásos eljárás alkalmazható, ha a megelőző nyílt vagy meghívásos eljárás azért lett eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, vagy mert minden ajánlat meghaladta a rendelkezésre álló fedezetet. A résztvevőket az ajánlatkérő az eredményről a döntést követő három munkanapon belül írásban tájékoztatja.

Mit jelent ez egy vállalkozásnak

Az eredménytelen eljárás lehetőség. Az ajánlatkérő igénye megmarad, a határideje csúszik, és gyakran módja nyílik a tárgyalásra. Ha érvényes ajánlatot adott, jó pozícióban van a folytatáshoz. Ha nem indult, figyelje az újraindítást: a második kiírás gyakran kiigazított, reálisabb költségvetéssel vagy enyhébb elvárásokkal.

Ha az ajánlata érvénytelen volt, kérje ki a pontos indokot, hogy ne ismételje meg a hibát. Ha az ára haladta meg a fedezetet, most már tudja, hol van az ajánlatkérő kerete.

Ha az eljárás azért lett eredménytelen, mert csak egy ajánlat érkezett, érdemes végiggondolni, miért nem volt vonzó a kiírás: gyakran a rövid határidő vagy a túlzott alkalmassági elvárás riasztja el a piacot.

Példa

Egy iskolatársulás nemzeti eljárásrendben indít eljárást iskolai étkeztetésre, évi 65 millió forint becsült értékkel. Egyetlen ajánlat érkezik, amelynek ára 40 százalékkal meghaladja a fedezetet, ezért az eljárás eredménytelen. A társulás új eljárást indít, enyhít néhány védjegyhez kötött termékelváráson, és közvetlenül is megkeresi a környék szolgáltatóit. Egy helyi vendéglátó kkv, amely az első felhívást nem látta, most ajánlatot ad, és nyer.

Gyakori kérdések

Lehet tárgyalni egy eredménytelen eljárás után?

Igen, a törvényben meghatározott esetekben, például ha csak érvénytelen ajánlatok érkeztek, vagy ha minden ajánlat meghaladta a fedezetet.

Jár-e kártalanítás, ha az eljárás eredménytelen lesz?

Alapesetben nem, az ajánlattétel költségei az ajánlattevőt terhelik. Kártérítés csak az ajánlatkérő jogsértése esetén jöhet szóba.

Honnan tudom meg, hogy egy eljárás eredménytelen lett?

Az ajánlatkérő írásban értesíti a résztvevőket, és az eredményről tájékoztatót tesz közzé. Az újraindítás új felhívásként jelenik meg, gyakran azonos tárggyal.

Kapcsolódó fogalmak

A Scoutee jelzi, ha egy eredménytelen eljárást újraindítanak az Ön szakterületén.

Közbeszerzési fogalomtár