Ugrás a tartalomra

Közbeszerzési hirdetmények

A közbeszerzési hirdetmény minden hivatalos közlemény egy beszerzésről: előzetes tájékoztató, felhívás, módosítás, eredménytájékoztató. Fajták és helyek.

Elsődleges piac: Magyarország

Frissítve: 2026. szeptember 5.

A közbeszerzési hirdetmény gyűjtőfogalom: minden hivatalos közlemény, amelyet az ajánlatkérő egy beszerzésről közzétesz, a beszerzési szándéktól a szerződés megkötéséig és módosításáig. A legismertebb az eljárást megindító felhívás, de több másik is van, mindegyik saját szereppel a szerződés életében.

Hogyan működik

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) a nyilvánosságot az átláthatóság és az esélyegyenlőség garanciájának tekinti. Az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni az előzetes tájékoztatót, a nyílt eljárást megindító ajánlati felhívást, a kétszakaszos eljárásokat megindító részvételi felhívást, a nemzeti eljárásrendben saját eljárási szabályok szerint folytatott eljárás felhívását, az időszakos előzetes tájékoztatót és az előminősítési hirdetményt, a tervpályázati kiírást, a koncessziós beszerzési eljárást megindító felhívást, az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót és a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót (Kbt. 37. § (1) bekezdés).

Az egyes hirdetmények szerepe eltérő. Az előzetes tájékoztató hónapokkal korábban jelzi a tervezett beszerzéseket. Az eljárást megindító felhívás nyitja meg a versenyt. A módosító hirdetmény javítja vagy kiegészíti a már közzétett felhívást, például határidőt hosszabbít. Az eredménytájékoztató a nyertest és a szerződés értékét közli, legkésőbb a szerződéskötést követő húsz napon belül. A szerződésmódosításról szóló tájékoztatót a módosítástól számított öt munkanapon belül kell megküldeni (Kbt. 37. § (5) bekezdés).

A közzététel helye az értékhatártól függ. A nemzeti értékhatárt elérő eljárások hirdetményei a Közbeszerzési Értesítőben jelennek meg. Az uniós értékhatárokat (140 000, 216 000 vagy 5 404 000 euró az ajánlatkérőtől és a tárgytól függően) elérő eljárásoké ezen felül az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az eljárás maga minden esetben az EKR-ben zajlik, ahol a közbeszerzési dokumentumok is elérhetők.

Mit jelent ez egy vállalkozásnak

Minden hirdetményfajta másra jó egy kkv-nak. Az előzetes tájékoztatók a felkészülést teszik lehetővé még a verseny megnyitása előtt. Az eljárást megindító felhívások a piacfigyelés magját adják. A módosító hirdetményeket azonnal el kell olvasni, mert megváltoztathatják a tárgyat, a mennyiséget vagy a naptárt. Az eredménytájékoztatók, amelyeket a legtöbben átugranak, aranyat érnek: megmutatják, ki mit nyer, milyen áron, és mikor jár le a szerződés, vagyis mikor tér vissza a beszerzés versenybe.

Egy jó piacfigyelés tehát a hirdetmények teljes körét lefedi, nem csak az eljárást megindító felhívásokat.

Példa

Egy önkormányzati bérlakáskezelő januárban előzetes tájékoztatót tesz közzé a társasházi kazánok cseréjéről. Áprilisban megjelenik az ajánlati felhívás a Közbeszerzési Értesítőben, 1,3 milliárd forint becsült értékkel. Májusban módosító hirdetmény tíz nappal kitolja az ajánlattételi határidőt. Szeptemberben az eredménytájékoztató közli a nyertest és a szerződéses értéket. Az a fűtésszerelő cég, amely ezt az ajánlatkérőt figyeli, hónapokat kapott a felkészülésre.

Gyakori kérdések

Minden beszerzésről kell hirdetményt közzétenni?

Nem. A nemzeti értékhatár alatti beszerzések a Kbt. hatályán kívül esnek, és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás is kivételt jelent.

Hol nézhetők meg ingyen a hirdetmények?

A Közbeszerzési Hatóság honlapján, a Közbeszerzési Értesítőben, uniós hirdetmények esetén a TED-en, valamint az EKR nyilvános felületén. Egy eszköz, például a Scoutee, egyesíti ezeket a forrásokat, és a releváns hirdetményekre figyelmeztet.

Mindig közzéteszik az eredményt?

Igen. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztató kötelező, és az eredménytelen eljárás is ennek közzétételével zárul le.

Kapcsolódó fogalmak

Találjon közbeszerzéseket vállalkozása számára

Közbeszerzési fogalomtár